A Gazprom orosz állami energetikai óriáscég azt közölte szerdán, hogy nem tudja garantálni az Északi Áramlat részét képező egyik "kritikus fontosságú létesítmény" biztonságos működtetését, mert kétségesnek tartja, hogy Kanada tényleg visszajuttatja-e a gázvezeték karbantartás alatt álló turbinaberendezését.
Ma délelőtt nulla közelébe csökkent a szállított gáz kilowattórája az Északi Áramlat-1 tervezett éves karbantartásának megkezdése miatt, ami az olasz ENI-nél és az osztrák OMV-nál is érezteti hatását: mindketten jóval kevesebb gázt kapnak.
Fontos első lépés a gázpiaci helyzet megoldására az, hogy a kanadaiak visszaadják nekünk a javításra kiküldött turbinát, így az a célunk, hogy azt a lehető leghamarabb elküldjük Oroszországba, hogy az Északi Áramlat-1 vezeték üzemeltetője be tudja azt szerelni – jelezte vasárnap este a Siemens Energy egy közleményben. A cél az, hogy minél hamarabb, minél nagyobb mértékben felpörögjön a gázszállítás ezen a vonalon és így a turbina visszaküldéssel a németek "ki akarják ugrasztani a nyulat a bokorból", hogy tényleg ez a műszaki ok indokolta-e a vezetéken a gázszállítások 60%-os visszafogását.
A német energiaszabályozó hatóság felsorolta azokat a kiemelt területeket, amelyek a háztartásoktól és kórházaktól kezdve a gyógyszeripari vállalatokon át a papírgyártókig védett áramellátást kapnának, ha ezen a télen súlyos gázhiány lépne fel – adja hírül a Reuters.
A német közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) vezetője szerint előfordulhat, hogy Oroszország júliusban teljesen leállítja a Németországba irányuló földgázszállítást a két országot összekötő Északi Áramlat-1 vezetéken.
Könnyen lehet, hogy Oroszország továbbra is ürügyeket talál ki az európai gázszállítások vágására és azt sem zárom ki, hogy akár teljesen le is állítja azokat, éppen ezért „Európának vészhelyzeti tervekre van szüksége” – hangsúlyozta a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezetője a Reutersnek küldött kommentárjában.
A leszerződött gázmennyiségnek jelenleg csak a 88%-át kapja meg Magyarország a Gazpromtól, ami úgy jön ki, hogy osztrák irányból a naponta várt 2,6 millió köbméternyi gáznak csak kevesebb, mint a fele, 1,2 millió köbméter érkezik, de közben déli irányból, Szerbia felől, zavartalanul jön a sokkal nagyobb, napi 9,4 millió köbméternyi leszerződött mennyiség – derült ki Szijjártó Péter ma délutáni Facebook-bejelentkezéséből.
Az eddig megszokott napi mennyiségnél ma is 60%-kal kevesebb gázt szállít a Gazprom az Északi Áramlat-1-en, emiatt sorra panaszkodnak az olasz, cseh, szlovák nagy energiacégek, hogy hasonló mértékben, 50-60%-kal, elmarad a napi gázimportjuk annál, mint amit megrendeltek az orosz óriáscégtől. A német energiahatóság vezetője szerint feszült a gázpiaci helyzet, ami a télre való kellő betárolást is veszélyeztetheti, és közben az is kiderült, hogy két napja megszakadt a Németország és Franciaország közötti gázszállítás a franciák felé. Mindezek mellett továbbra is rendkívüli magasságokban járnak a gázárak a vezető európai gáztőzsdén a következő hónapokra.
Egyszerűen nincs megoldás az Északi Áramlat-1 vezetéknél a turbinaproblémára, ami miatt több tíz százalékkal visszafogtuk az Európába irányuló gázszállításokat, és természetesen nem bánjuk, hogy nagyon magasra ugrottak emiatt az európai gázárak – gyakorlatilag ezt mondta ma a Szentpétervári Gazdasági Fórumon Alekszej Miller Gazprom-vezérigazgató (képünkön). Alexander Novak orosz miniszterelnök-helyettes közben arra figyelmeztetett, hogy nagyon komoly, 400 milliárd dollárnyi plusz árat fog fizetni idén az Európai Unió az orosz olajembargóért, a megnövekedett energiaköltségek formájában. Az Északi Áramlat-1 esetleges teljes leállításának hírére napközben még 20% feletti pluszban is jártak az európai gázárak, de aztán a nap végére nullába visszajöttek, ezzel együtt még mindig sokkal magasabb árak vannak, mint akárcsak néhány nappal ezelőtt.
A turbinaszállítási ügy a gázszállítások felfüggesztéséhez is elvezethet az Északi Áramlat-1 vezetéken – küldte a nagyon komoly figyelmeztetést Oroszország EU-hoz akkreditált nagykövete csütörtökön az orosz RIA hírügynökség tudósítása szerint. Erre és egyéb aggasztó hírekre ma is mintegy 20%-kal még tovább szárnyaltak a gázárak a vezető holland gáztőzsdén, így három nap leforgása alatt már mintegy 70%-os szárnyalásról beszélhetünk, ez pedig a tőzsdei áramárakat is az égbe küldte. Frissítés! A mai szentpétervári konferencián nagyon fontos üzeneteket mondott el a Gazprom vezére és az orosz miniszterelnök-helyettes, amelyeket ebben a külön cikkünkben írtunk meg, és arra utalnak, hogy az oroszok egyáltalán nem bánják, hogy nagyon magasra ugrottak a turbinaügy miatt az európai gázárak.
Húsz százalékkal emelkedett a földgáz tőzsdei ára, miután a Gazprom 40 százalékkal csökkentette az Északi Áramlaton érkező nyersanyag mennyiségét technikai okokra hivatkozva. Kedd délután így ismét 100 euró felett is járt a tőzsdei jegyzés.
Nem támogatja a német E.ON azt a lengyel miniszterelnök által a szombati berlini tanácskozáson követelt tervet, hogy állítsák le az Északi Áramlat 1 nevű, 2011 óta működőképes vezetékpárt, amely az Északi-tenger alatt közvetlenül köti össze Oroszországot és Németországot – írja a Rheinische Post hétfői száma alapján a Reuters.
Az Északi Áramlat gázvezetékek története szinte a kezdetektől szorosan összefügg az orosz-ukrán politikai-gazdasági kapcsolatok alakulásával. Oroszország számára a mai napig az energiaexport jelenti a legfontosabb bevételi forrást, Ukrajna pedig jól keresett a rajta áthaladó szállítmányokon, e téren folytatott együttműködésük tehát kölcsönösen előnyösnek tűnt. A két ország közötti politikai összhang megbomlásával azonban új korszak kezdődött az egész európai energiaellátást alapjaiban meghatározó történetben, az elmúlt napok történései pedig a jövő kilátásait is bizonytalanná teszik.
A rezsiárak elszállása és a vállalati áremelések miatti magas infláció két oldalról is alááshatja a lakossági fogyasztás bővülését idén az eurózónában, és az energiaárak elszállása összességében akár 1%-ponttal is ronthatja a gazdasági növekedést – rajzolódik ki a Bloomberg saját gazdasági modelljéből. A jelek szerint az elszálló energiaárak egyik fő mozgatórugója továbbra is megmaradt, ugyanis az oroszok a Jamál-Európa gázvezetéken továbbra is olyan kevés gázt küldenek, hogy sorozatban már 23. napja a normálissal ellentétben kelet felé áramlik a gáz a német-lengyel határon.
Ki gondolta volna, hogy a 2021 elején még csak 20 euró körül mozgó gázár őszre 160 euró fölé, azaz nyolcszorosára drágul és még az év végén is 100 euró körül hullámzik? És azt ki gondolta volna, hogy a német zsinór áramár az év eleji 40-50 euró körülről csaknem a tízszeresére drágul karácsony körülre? Egészen extrém mértékű áremelkedések tarkították tehát a mögöttünk hagyott évet és ez bizonyára rengeteg kormányzati és vállalati döntéshozó idegeit is borzolta. De az év lezárásával ezeknek a problémáknak bizonyára nincs vége: rengeteg iparágba begyűrűzik mindez 2022-ben és végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül.
Miközben szinte egész Európa le van maradva a földgázbetárolással, a magyar piacon gyorsított ütemben halad a folyamat, idén a tavaly júniusi mennyiség kétszerese került a tárolókba. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) friss piacmonitoring riportja szerint nyár elején jelentős drágulás jellemezte az európai földgázpiacot, tavaly júniushoz viszonyítva négyszeresére nőttek az árak.
Lengyelországnak adott igazat az Európai Unió Bírósága a német-cseh Opal gázvezeték ügyében, és ez magyar ellátás orosz gáztól való függőségének csökkentése szempontjából is pozitív fejleménynek tekinthető.
Az orosz Fortuna csőfektető hajó megkezdte a gázcsőfektetést az Északi Áramlat-2 földgázvezeték dániai területi vizein - jelentették szombaton orosz és nyugati hírügynökségek a projektet irányító Nord Stream 2 AG-re hivatkozva.
Az orosz Fortuna csőfektető hajó újraindította a munkálatokat az Északi Áramlat-2 földgázvezeték befejezetlen szakaszán - jelentették pénteken orosz hírügynökségek a projektet irányító Nord Stream 2 AG-re hivatkozva.